"Vannak olyan pillanatok, amikor az ember �gy �rzi, eg�sz biztosan �sszeomlik a vil�g, mert az lehetetlen, hogy csak �gy �lljon k�z�mb�sen, �s hagyja megt�rt�nni azt, aminek nem lenne szabad megt�rt�nnie, mert annyira igazs�gtalan, megal�z�, vagy kegyetlen. Persze hi�ba v�rjuk szorosra z�rt szemmel, beh�zott nyakkal a robajt, a cs�r�mp�l�st, a f�ld remeg�s�t, mert amikor feln�z�nk, minden v�ltozatlan: a k�rnyez� h�zak nem d�ltek �ssze, az utak, hidak nem omlottak be, az aut�k sz�nes-f�nyes �radata szakadatlanul zubog tov�bb, �s az emberek, mint a hangy�k, tov�bb rohang�lnak, �let�k kis csap�sait k�vetve. Mintha mi sem t�rt�nt volna. N�ha az ilyen vil�gv�g-�rz�shez nem is kell, hogy valami sz�rny� trag�dia t�rt�njen. N�ha el�g egy mondat."  

Pesten szeretn�k lenni. Pesten k�ne lennem. Pesten lenne a helyem. Pestre kell mennem...