Mikor p�nteken, vizesen, egy csom� cuccal, 8. �ra ut�n buszozom hazafel�, �s vagyok olyan paraszt, hogy a sulit�sk�mat, a mapp�mat teli k�nyvekkel, a matek p�ldat�ramat ( ami m�r nem f�rt el sehova �s amit mellesleg a k�nyvt�r el�tti zsibv�s�ron t�rtam/eredeti, r�gi �s kedves tan�rn�nim �ltal �PP-k�nt, vagyis �sr�gi Pen�szes P�ldat�rk�nt emlegetett/ ) �s a tesi cuccomat �szre nem v�ve nagy nehezen fel�llok, hogy �tadjam egy id�s h�lgynek a helyemet, �s egy tizen�ves csaj kir�h�g, hogy hogy lehetek ilyen...papucs..., mik�zben � �gy b�cs�zik el lesz�ll�skor a mellette �l�, igaz�b�l nem is helyes, ismeretlen sr�ct�l, hogy bemutatkozik neki, �s k�zli, hogy id�zem, "Bejel�llek facebookon!", �s m�g �n sz�m�tok sz�nalmasnak, na ilyenkor fogalmaz�dik meg m�r m�r t�lm�k�d�tt, gondolkod�sra alkalmatlan �s eperlekv�rral teli kobakomban az eszme, miszerint szeretek sz�nalmas lenni, ha ez udvariass�ggal j�r.