fussunk neki m�gegyszer. valami olyasmi volt sok sok k�romkod�s k�zepette, h nem �rtettem semmit, �gyhogy bez�rtam az ablakot, kil�ptem, �s itthagytam a virtu�lis vil�got. morogok mint egy megkopasztott birka, mert �ll�t�lag megint nem �n vagyok a hib�s (ahogy sosem vagyok m�sok szerint), m�gis �n sz�vok. megint, tudj�tok mit? most mr� rohadtul elegem van az eg�szb�l. mi�rt nem tudnak az emberek egyenesek lenni. kifejezetten �s igaz�n azt mondani, amit gondolnak �s nem metafor�kban meg �rthetetlen k�pekben besz�lni meg hazudozni. nem vagyunk mi �r�k, h elferd�ts�k a val�s�got �s fikcion�lva �lj�nk. aki pedig annak k�sz�l, van m�r olyan okos �s �gyes,h k�l�n v�lassza a k�t vil�got, �s akkor megsimogatom a ki buksij�t �s mosolyogva b�logatok majd, h igen, rohadt �gyes vagy, �gy van, �gy tov�bb. mondd m�r ki h mi a s�t�t�k�met akarsz t�lem!